Hetven éve vált a német Königsberg a legnyugatabbi orosz megye székhelyévé.

A v√°rosnak nem csak a neve v√°ltozott Kalinyingr√°dra, orosz v√°ross√° v√°lt.

K√∂nigsberg √©s k√∂rny√©k√©nek sorsa tragikusan alakult. Ez volt az √°r (egy r√©sze), amit N√©metorsz√°g a keleti hadj√°rat√©rt fizetett. √Čs p√°r √©vtized alatt tot√°lisan megv√°ltozott: lakoss√°ga kicser√©lŇĎd√∂tt, a telep√ľl√©seken alig l√°tszik, hogy valaha porosz v√°rosk√°k voltak. Az elcsatol√°s elsŇĎdleges c√©lja teljesen racion√°lis volt.

Az elsŇĎ eml√≠t√©s arr√≥l, hogy ezt a n√©met r√©gi√≥t annekt√°lni k√≠v√°nja a Szovjetuni√≥, m√©g 1941-bŇĎl sz√°rmazik. Decemberben Moszkv√°ban Sir Anthony Edennek veti fel a szovjet f√©l, hogy h√°bor√ļs kompenz√°ci√≥k√©nt 20 √©vre a Szovjetuni√≥ √©s Lengyelorsz√°g k√∂z√∂tt ossz√°k fel Kelet-Poroszorsz√°got. A k√∂vetkezŇĎ alkalom Teher√°nban, 1943-ban j√∂n el, amikor Szt√°lin ‚ÄěŇĎsi szl√°v f√∂ldeknek‚ÄĚ nevezi a tartom√°nyt, √©s bejelenti, hogy a szovjet √°llam mindenk√©ppen ig√©nyt tart az ottani, t√©len sem befagy√≥ kik√∂tŇĎkre. A k√∂vetkezŇĎ √©v j√ļlius√°ban a sz√∂vets√©ges hatalmak j√≥v√°hagy√°s√°val a szovjet √°llam szerzŇĎd√©st k√∂t a Londonban sz√©kelŇĎ emigr√°ns lengyel korm√°nnyal a hat√°rokr√≥l. E szerint az 1939-es √°llapot r√∂gz√ľl, Kelet-Poroszorsz√°got pedig a Curzon-vonal ment√©n osztj√°k el. Illetve annak meghosszabb√≠t√°sa lesz az √ļj hat√°r.

A harcok 1945. janu√°r 13-√°n √©rik el a t√©rs√©get. A balti √°llamok elfoglal√°sa ut√°n a 3. Belarusz Front √©s az 1. Baltikumi Front a Balti Flotta t√°mogat√°s√°val t√°madja a n√©met csapatokat. A h√≥ v√©g√©re a n√©meteket elv√°gt√°k a fŇĎseregtŇĎl. K√∂nigsberg k√∂r√ľl h√°rmas v√©delmi gyŇĪrŇĪ √©p√ľlt ki, elsŇĎ oszt√°ly√ļ ‚ÄěerŇĎd‚ÄĚ besorol√°st kapott a n√©met vez√©rkart√≥l.

√Āprilis elej√©n a l√©gierŇĎ n√©gy napos bomb√°z√°sa ut√°n megindult a szovjet roham. N√©gy nap ut√°n a helyŇĎrs√©g megadta mag√°t. No nem r√∂gt√∂n. Vasziljevszkij, a szovjet frontparancsnok megad√°si aj√°nlat√°t √°prilis 8-√°n m√©g visszautas√≠tja n√©met parancsnoks√°g, de m√°snap a v√°rosi r√°di√≥ban k√©t nyelven, oroszul √©s n√©met√ľl elhangzik ez a sz√∂veg: ‚ÄěAchtung! Achtung! K√∂nigsberg erŇĎd √©s v√°ros kapitul√°l.‚ÄĚ A helyŇĎrs√©g a mai GyŇĎzelem (–ü–Ľ–ĺ—Č–į–ī—Ć –ü–ĺ–Ī–Ķ–ī—č) t√©ren teszi le a fegyvert. Napokig tart m√©g, m√≠g a pinc√©kben, bunkerekeben bujk√°l√≥ n√©met katon√°k kisebb csoportokban megadj√°k magukat. A k√∂rnyezŇĎ v√°rosok k√∂z√ľl Fischhausen (Primorszk) √°prilis 17-√©n, Pillau (Baltyijszk) pedig 25-√©n ker√ľl a V√∂r√∂s hadsereg kez√©re. Ezzel a teljes r√©gi√≥ szovjet megsz√°ll√°s al√° ker√ľl.

Advertisement

Az augusztusi potsdami konferenci√°n megsz√ľletŇĎ d√∂nt√©sig megsz√°llt ter√ľletnek minŇĎs√ľlt a K√∂nigsberg k√∂zpont√ļ eg√©sz tartom√°ny. Ott v√©gleges d√∂nt√©s sz√ľletik arr√≥l, hogy Kelet-Poroszorsz√°g k√©tharmad√°t Lengyelorsz√°g, m√≠g egyharmad√°t a Szovjetuni√≥ annekt√°lhatja. Az a sehol m√°shol nem id√©zett noname litv√°n politol√≥gus kital√°ci√≥j√°ra alapul√≥ urban legend, miszerint Potsdamban csak 50 √©vre kapt√°k meg az √ļj birtokosok a ter√ľletet, nos, az urban legend. A potsdami jegyzŇĎk√∂nyvekben nyoma sincs idŇĎbeli korl√°tnak.

A N√©metorsz√°g √°ltal kor√°bban annekt√°lt Memel-vid√©k sorsa m√°sk√©nt alakult, az a Litv√°n Szovjet Szocialista K√∂zt√°rsas√°g r√©sze lesz, form√°lisan 1950-ben. T√∂bb l√©pcsŇĎben ker√ľl √°t a litv√°nokhoz, √©s a v√©gsŇĎ hat√°r vonala csak 1997-ben rendezŇĎdik. Litv√°ni√°nak t√∂bbsz√∂r is felaj√°nlott√°k Moszkv√°b√≥l a Kalinyingr√°di megy√©t is, de j√≥ √©rz√©kkel mindah√°nyszor ki tudtak b√ļjni a terhes aj√°nd√©k elfogad√°sa elŇĎl.

Advertisement

Az √°tnevez√©si hull√°m 1946 nyar√°n indult el. Eredetileg a v√°rost Baltyijszknak, a megy√©t pedig Baltyijszkaja oblasztynak akart√°k elnevezni, m√°r a dokumentumok is megsz√ľlettek az √°tnevez√©shez. Ekkor meghalt Mihail Kalinyin, a LegfelsŇĎbb Tan√°cs Eln√∂ks√©g√©nek eln√∂ke (gyakorlatilag √°llamfŇĎ). A balti t√©rs√©ghez annyi k√∂t√∂tte, hogy a sz√°zad elej√©n emigr√°ci√≥ban p√°r √©vet √Čsztorsz√°gban √©lt, √©s a feles√©ge is √©szt volt. EttŇĎl f√ľggetlen√ľl a porosz koron√°z√≥ v√°rost, √©s a megy√©t is elnevezt√©k a frissen elhunyt KalinyinrŇĎl. Igaz, m√°r viselte a Kalinyingr√°d nevet egy Moszkva alatti kisv√°ros, amit ma Korolevnek h√≠vnak. M√©g abban az √©vben a t√∂bbi v√°ros a t√©rs√©gben is nevet v√°ltott. Az utcanevek 1950-ig h√ļzt√°k, ekkor √©ri el ŇĎket a russzifik√°ci√≥, √≠gy lesz a Goethe utc√°b√≥l Puskin utca, a Mozartb√≥l Repin, a Straussb√≥l Rimszkij Korszakov.

M√°jus 1-jei felvonul√°s 1947-ben

A falvak √©s utc√°k elnevez√©se nem k√∂zpontilag t√∂rt√©nt. Legt√∂bbsz√∂r megk√©rdezt√©k az √ļj lak√≥kat. Nyikolaj Csugyinov √°ttelep√ľlŇĎ visszaeml√©kez√©se szerint: ‚ÄěOtthon √≠gy h√≠vtuk a falut, h√°t nevezz√©k el itt is √≠gy.‚ÄĚ Az √ļj neveket egy bizotts√°g felk√ľldte a megyei adminisztr√°ci√≥ba, onnan ment tov√°bb a LegfelsŇĎbb Tan√°csba, √©s ott kodifik√°lt√°k azokat.

Advertisement

A h√°bor√ļs borzalmak, a n√©met evaku√°l√°s majd a nem hivatalos ‚Äěszabad rabl√°s‚ÄĚ, ami gyilkol√°ssal j√°rt egy√ľtt (ez volt az elsŇĎ val√≥ban echte n√©met ter√ľlet, amit a V√∂r√∂s Hadsereg el√©rt, √©s elkezdte a bossz√ļ√°ll√°st a kor√°bbi n√°ci bŇĪntettek√©rt) szinte megtizedelte a n√©met lakoss√°got. 1939-ben a k√©sŇĎbb a Szovjetuni√≥hoz ker√ľlt r√©szeken valamivel t√∂bb, mint egymilli√≥ ember √©lt. 1946 k√∂zep√©re ez a sz√°m 170 ezerre cs√∂kkent. EbbŇĎl K√∂nigsbergben 61 ezer ember √©lt. Egy √©v alatt, 1945 szeptember√©tŇĎl a n√©metek ar√°nya 30%-ra cs√∂kkent.

A munkaerŇĎhi√°ny fura konkurenciaharcban jelent meg a polg√°ri √©s a katonai hat√≥s√°gok k√∂z√∂tt. A hadsereg a v√°rosi hat√≥s√°g tudta √©s j√≥v√°hagy√°sa n√©lk√ľl vitt el dolgozni n√©met polg√°rokat, m√≠g a romeltakar√≠t√°shoz kellett volna munk√°sk√©z. Hamarosan parancs sz√ľletett, hogy a katonas√°g adja √°t a nem hivatalosan elvitt szem√©lyeket, √©s m√©g k√°rp√≥tl√°st is kellett fizetnie a v√°rosnak, munkanaponk√©nt 100 m√°rk√°t. A n√©met munk√°sok is 100 m√°rk√°s b√ľntet√©st fizettek, ha √∂nk√©nyesen elhagyt√°k kijel√∂lt munkahely√ľket.

A n√©met lakoss√°g deport√°ci√≥ja 1947-ben kezdŇĎdik. Kor√°bban az antifasiszta mozgalom tagjai (kommunist√°k) √©s azok kaphattak kiutaz√°si enged√©lyt, akiknek rokonai √©ltek a szovjet megsz√°ll√°si z√≥n√°ban (k√©sŇĎbbi NDK). √ćgy kb. 4000 ember t√°vozott. A t√∂meges deport√°ci√≥ ŇĎsszel kezdŇĎd√∂tt meg.

Advertisement

Az 1947-es adatok szerint a 110 ezres n√©met lakoss√°gb√≥l csak 36,6 ezer dolgozott. A t√∂bbiek helyzete siralmas volt. Nem kaptak √©teljegyeket vagy m√°s ell√°t√°st sem (ekkor a p√©nz nem volt el√©g a v√°s√°rl√°shoz, jegyrendszer volt). A betelep√ľlŇĎ szovjet polg√°rok sokszor saj√°t k√©szleteikbŇĎl adtak az √©hhal√°l sz√©l√©n tengŇĎdŇĎ volt ellens√©gnek. Elhullott √°llatokat is ettek. NŇĎtt a bŇĪn√∂z√©s, lop√°s, rabl√°s, gy√ļjtogat√°s. Sokszor saj√°t h√°zaikat gy√ļjtott√°k fel az emberek, mert nem akart√°k azt √°tadni a szovjet hat√≥s√°goknak.

Att√≥l f√ľggetlen√ľl, hogy az akt√≠v ellen√°ll√°s ritka volt, h√≠rek terjedtek r√≥la. A betelep√ľlŇĎket √©rt t√°mad√°sok jellemzŇĎen nem n√©metlakta ter√ľleteken, hanem m√©g √ļt k√∂zben, a litv√°n ‚Äěerdei testv√©rek‚ÄĚ ellenŇĎrizte ter√ľleteken t√∂rt√©ntek. A kitelep√≠t√©s legfŇĎbb t√°mogat√≥ja a bel√ľgy volt, mert √°ll√°spontjuk szerint a n√©metek negat√≠van hatnak a szovjet polg√°ri lakoss√°gra √©s a katon√°kra. ‚ÄěNem k√≠v√°nt kapcsolatok‚ÄĚ j√∂ttek l√©tre k√∂zt√ľk. Azaz az ellens√©g emberi arca is felvillant a propaganda ellen√©re. Kelet-Poroszorsz√°got nagy hagyom√°ny√ļ milit√°ns vid√©kk√©nt tartott√°k sz√°mon (a porosz junkerek), √©s az utols√≥ szabad v√°laszt√°sokon a t√∂bbs√©g az NSDAP-re adta voks√°t. A vid√©k elv√°rt kultur√°lis megv√°ltoz√°s√°ban a n√©metek csak zavartak.

1945 janu√°rj√°t√≥l a ter√ľletet katonai kommendat√ļr√°k igazgatt√°k. Az √©v okt√≥ber√©ben megalakultak a polg√°ri hat√≥s√°gok. A p√°rtszervek csak 1947-ben jelennek meg.

Advertisement

A Bel√ľgyminiszt√©rium szervezte meg a deport√°l√°st. 1947 ŇĎsz√©n hivatalosan 30,3 ezer volt a kitelep√≠tettek sz√°ma. A k√∂vetkezŇĎ √©vben 63 ezren t√°voznak. A deport√°ltak k√∂z√ľl 50% nŇĎ volt, 17% f√©rfi √©s 33% gyerek. Az ‚Äô50-es √©vekre mintegy ezer n√©met maradt a megy√©ben, ŇĎk √°ltal√°ban valamilyen specialist√°k voltak. MeglehetŇĎsen kevesen tudtak √©lni a lehetŇĎs√©ggel, hogy a nemzetis√©gi rubrik√°ban a litv√°nt t√ľntett√©k fel, √≠gy elker√ľlt√©k a kitelep√≠t√©st.

Csal√°donk√©nt 300 kg-nyi csomag volt enged√©lyezve, legal√°bbis pap√≠ron. Ezt nem mindig tartott√°k be a szovjet v√°mon. Vagy vas√ļton, vagy tengeri √ļton (ha az idŇĎj√°r√°s megengedte) sz√°ll√≠tott√°k az embereket. 15 napi √©lelmiszercsomag is j√°rt m√©g az √ļj √©let kezd√©s√©hez.

A deport√°ci√≥nak szigor√ļ szab√°lyai voltak a nemhivatalosan egy√ľtt√©lŇĎ p√°rokra. N√©mettel h√°zass√°got tilos volt k√∂tni, azt nem jegyezt√©k be. K√ľl√∂nbŇĎzŇĎ v√©get √©rtek ezek a kapcsolatok. Az egyik esetben egy tiszt az √©lett√°rs√°nak ‚Äěszerzett‚ÄĚ egy igazol√°st, hogy az litv√°n nemzetis√©gŇĪ. El√©rte a parancsnok√°n√°l, hogy t√°mogass√°k k√©r√©s√©t, √©s √∂t nap m√ļlva Moszkv√°b√≥l meg√©rkezett a h√∂lgy szovjet √ļtlevele. A m√°sik t√∂rt√©net rossz v√©get √©rt. Egy hadnagy fŇĎbe lŇĎtte mag√°t, miut√°n deport√°lt√°k a kedves√©t √©s h√°rom k√∂z√∂s gyerek√ľket.

Advertisement

Az √ļj betelep√ľlŇĎk k√ľl√∂nb√∂zŇĎ utakat j√°rtak be. Egy r√©sz√ľk repatri√°lt volt: kor√°bbi szovjet k√©nyszermunk√°sok a n√©met √ľzemekben. M√°s r√©sz√ľk leszerelt vagy tov√°bbszolg√°l√≥ katona. √Ėnk√©ntesek. P√°rtvonalon k√ľld√∂ttek vagy olyanok, akiknek kijel√∂lt√©k munkahely√©t √©s √ļj otthon√°t.

√Āttelep√ľlŇĎk √©rkez√©se, 1947.

Az √∂nk√©ntesek k√ľl√∂nb√∂zŇĎ elŇĎny√∂ket √©lveztek, hasonl√≥akat, mint k√©sŇĎbb D√©l-Szahalinban. Eleinte v√°logattak a hat√≥s√°gok, mivel hat√°rmenti z√≥n√°r√≥l volt sz√≥, √©s csak a ‚Äěmegb√≠zhat√≥ak‚ÄĚ illetve demobiliz√°lt katon√°k kaptak enged√©lyt ide k√∂lt√∂zni.

Advertisement

Az elsŇĎ hivatalos betelep√ľlŇĎk a ‚Äěnagy f√∂ldrŇĎl‚ÄĚ hal√°szok voltak. Ňźk nem csak lak√°st kaptak (10 √©ves r√©szletfizet√©ssel √©s 10 √©ves felmondhatatlan munkaszerzŇĎd√©ssel), hanem ruh√°zatot is. Szem√©lyenk√©nt 50 kg saj√°t √©rt√©k volt behozhat√≥, a menetoszlopokban h√°zi√°llatok is j√∂hettek. A kezd√©si t√°mogat√°s 2000 rubel volt, a nem dolgoz√≥ csal√°dtagoknak 250 rubel. Az √°tlagkereset ekkor 442 rubel volt, a mezŇĎgazdas√°gban ennek a fele. Voltak, akik saj√°t d√∂nt√©s√ľk alapj√°n telepedtek le a megy√©ben, de nekik nem j√°rt semmi. T√∂megesen 1946-ban kezdenek √°tk√∂lt√∂zni az emberek. Ugyan√ļgy, mint a hal√°szok, 10 √©ves munka felt√©tel√©vel kaptak lak√°st, kis h√°zt√°ji f√∂ldet (0,6 ha). Nem mindenki tartotta be a szab√°lyokat. Az elsŇĎ √∂t √©vben csak a telepesek 35%-a maradt Poroszorsz√°gban. 1950-ben minden elutaz√≥ra k√©t friss betelep√ľlŇĎ jutott viszont.

Az √ļj megye v√°rosaiban √©s falvaiban a h√°bor√ļ komoly k√°rokat okozott, √≠gy sokszor nem volt el√©g √©p lak√°s. A betelep√ľlŇĎket n√©met csal√°dokkal egy fed√©l alatt helyezt√©k el sokszor, akiket √ļgyis a deport√°ci√≥ v√°rt. Csak a legelsŇĎ hull√°m kapott teljes lak√°sokat csal√°donk√©nt. Egy-k√©t √©vvel az annexi√≥ ut√°n m√°r csak r√©szlak√°sok jutottak. Komoly gondok voltak a v√≠z- √©s √°ramell√°t√°ssal. A visszavonul√≥ n√©met csapatok igyekeztek a strat√©giai objektumokat megsemmis√≠teni. 1946-47 hideg tel√©n mindent elt√ľzeltek szinte, ami √©ghetŇĎ volt.

Advertisement

Az √ļj lak√≥k d√∂nt√©s√©nek egyik motiv√°ci√≥ja azok a t√∂rt√©netek voltak, amik a n√©metek gazdags√°g√°r√≥l j√°rak k√∂rbe az orsz√°gban, √©s amelyeket elsŇĎsorban a visszat√©rŇĎ katon√°k mes√©ltek. Persze sokminden romos volt, maga K√∂nigsberg is bomb√°z√°sokat, ostromot √°llt ki. De ezeken a ter√ľleteken az √©letsz√≠nvonal magasabb volt, mint a szovjet √°tlag. A h√°zak minŇĎs√©ge is jobb volt. Gazdagabb lak√°sokban mos√≥g√©peket is tal√°ltak az √ļj lak√≥k. M√©ly benyom√°st keltett, hogy a n√©metek a romos v√°rosokban is fenntartott√°k a tisztas√°got. Az elhagyott h√°zakban dr√°ga b√ļtorok voltak (igaz, nagy r√©sz√ľk t√ľzifak√©nt v√©gezte), a f√∂ldeket megmŇĪvelt√©k.

A falusi vid√©keken hamarosan lecs√∂kkent a term√©s√°tlag, nem volt el√©g g√©p, a kolhozist√°k nem √ļgy mŇĪvelt√©k a f√∂ldeket, mint a kor√°bbi tulajdonos n√©met parasztok.

Az √°tk√∂lt√∂zŇĎkre ugyancsak m√©ly benyom√°st tett az utak minŇĎs√©ge, sokan Oroszorsz√°g m√©ly√©rŇĎl √©rkezve elŇĎsz√∂r l√°ttak aszfaltozott vagy macskak√∂ves utc√°kat, vagy azt, hogy az utak mellett fasorokat √ľltettek. M√©g ker√©kp√°rutak is akadtak n√©hol.

Advertisement

Sok √ļgymond ‚Äěnyugati‚ÄĚ √ļjdons√°g teljesen ismeretlen volt az √ļj lak√≥k sz√°m√°ra, mint a ker√©kp√°rutak is. Alekszej Talizin, aki a mezŇĎgazdas√°g megszervez√©s√©nek egyik felelŇĎse volt ezidŇĎben, felid√©zte mennyire meglepte egy szem√©ttelep mŇĪk√∂d√©se. Az, hogy a szem√©t nagy r√©sze feldolgoz√°sra ker√ľlt, a kisebb r√©sze pedig egy erre kijel√∂lt mocs√°rba ker√ľlt.

1947-ig komoly terv a megye gazdas√°g√°nak megszervez√©s√©re nem k√©sz√ľlt. Nem ment j√≥l a helyre√°ll√≠t√°s, a katonas√°g nem nagyon akarta az elfoglalt objektumokat √°tadni, a termel√©s √ļjraind√≠t√°sa mintha nem is lett volna c√©l ‚Äď gyakran kivitt√©k Oroszorsz√°gba a komplett gy√°rakat, mintha egy ideiglenesen megsz√°llt ter√ľleten fosztogatn√°nak.

Pjotr Ivanov, aki 1947 m√°jus√°ban √©rkezett Moszkv√°b√≥l K√∂nigsbergbe, hogy ŇĎ legyen az ideiglenes p√°rttitk√°r, √≠rt egy panaszos levelet Szt√°linnak a katasztrof√°lis gazdas√°gi helyzetrŇĎl a r√©gi√≥ban. Hamarosan bizotts√°got k√ľldtek Moszkv√°b√≥l, hogy Ivanovot beiktass√°k imm√°r teljes jog√ļ p√°rttitk√°ri tiszts√©g√©be, de nem √©rte ezt meg. Feles√©ge szavai szerint egy este telefonon h√≠vt√°k. A nŇĎ csak annyit hallott, hogy Ivanov ezt mondja a kagyl√≥ba: ‚Äě Igen, Szt√°lin elvt√°rs. Megteszem, Szt√°lin elvt√°rs.‚ÄĚ ‚Äď majd befek√ľdt a k√°dba √©s fŇĎbe lŇĎtte mag√°t.

Advertisement

Az √©p√ľletekrŇĎl √©s m√°s vagyont√°rgyakr√≥l nyilv√°ntart√°s nem k√©sz√ľlt, ŇĎrz√©s√ľkrŇĎl nem gondoskodtak. A h√°zak egyre romosabbak lettek, az √©rt√©keket lopt√°k. A k√ľl√∂nb√∂zŇĎ √°llami szervek teljes gy√°rakat szereltettek le, √©s vittek ki a ‚Äěnagy f√∂ldre‚ÄĚ.

A k√©rd√©s, hogy mi legyen az √©p√≠tett √∂r√∂ks√©ggel, sok√°ig eld√∂ntetlen maradt. Voltak olyanok, akik szerint mindent el kell puszt√≠tani, hogy nyoma sem maradjon a 800 √©ves porosz uralomnak. R√©szben ez √≠gy is lett, de nem ideol√≥giai okokb√≥l, hanem csak √ļgy alakult. Hatalmas mennyis√©gŇĪ t√©gl√°t sz√°ll√≠tottak el p√©ld√°ul, a romok eltakar√≠t√°s√°b√≥l, de sokszor √©p √©p√ľletek elbont√°s√°b√≥l is.

A komoly √°t√©p√≠t√©se a v√°rosnak 1950-ben indult el. A Genplan (tervez√©si hat√≥s√°g) tipikus megyek√∂zpontot k√≠v√°nt Kalinyingr√°db√≥l alkotni. M√°s v√°rosoknak t√∂bb szerencs√©je volt, t√∂bb r√©gi √©p√ľlet maradt.

Advertisement

Az egyik ikonikus √©p√ľlete K√∂nigsbergnek a kir√°lyi v√°r volt, mely a v√°ros k√∂zpontj√°ban √°llt. M√°r ekkor megpr√≥b√°lj√°k felrobbantani, egy r√©sz√©t a t√©gl√°k miatt bontott√°k le. Azt besz√©lt√©k k√©sŇĎbb, hogy a v√°rat v√©g√ľl Koszigin minisztereln√∂k l√°togat√°sa miatt kellett 1967-ben felrobbantani, mert szerinte ez a ‚Äěporosz militarizmus m√ļzeuma‚ÄĚ volt. Ma a be nem fejezett Szovjetek H√°za torz√≥ja √°ll a hely√©n. Nem sokkal kor√°bban t√ľntett√©k el vagy rombolt√°k le a n√©met √°llamf√©rfiak eml√©kmŇĪveit (I. Vilmos cs√°sz√°r, Bismarck), vagy p√©ld√°ul Schubert szobr√°t. Kant s√≠rj√°n a h√°bor√ļ ut√°n nem sokkal megjelent egy felirat: ‚ÄěMost m√°r √©rted, hogy a vil√°g materi√°lis?‚ÄĚ A templomokat ink√°bb nem restaur√°lt√°k, legt√∂bbj√©t lerombolt√°k.

A v√°r romjai, 1949.

Rengeteg mŇĪkincset tal√°ltak a szovjet csapatok K√∂nigsbergben. Egy r√©sz√ľket a n√°cik Oroszorsz√°g ter√ľlet√©rŇĎl vitt√©k oda.

Advertisement

A h√≠res Borosty√°nszoba holl√©t√©rŇĎl az elsŇĎ inform√°ci√≥k m√©g 1945-ben elkezdtek sziv√°rogni. Alfred Rode helyi mŇĪv√©szett√∂rt√©n√©sz azt vallotta, hogy a mŇĪkincs el√©gett a kir√°lyi v√°rban. 20 √©vvel k√©sŇĎbb k√ľl√∂nbizotts√°g j√∂n l√©tre, amely a Borosty√°nszoba holl√©t√©t volt hivatott kider√≠teni, de sikertelen√ľl.

Az ipart √©s a kik√∂tŇĎket hossz√ļ √©vek m√ļlt√°n √ļjj√°√©p√≠tett√©k. A gy√°rakat sokszor null√°r√≥l. Tucatnyi √©v m√ļlt√°n a Kalinyingr√°di megye v√°lik a hal√°szat √©s a halfeldolgoz√≥ ipar k√∂zpontj√°v√° a Szovjetuni√≥ban, √©s a balti flotta fŇĎ b√°zis√°v√°.

Advertisement

Kant sz√ľlŇĎh√°za. A felirat: –ö–į–Ĺ—ā –Ľ–ĺ—Ö (Kant balek) 2015

Ma a megye exkl√°v√©. K√ľl√∂nleges gazdas√°gi √∂vezet. A Szovjetuni√≥ sz√©thull√°sa ut√°n is megtartotta geopolitikai jelentŇĎs√©g√©t. A lakosok √©s a helyi hatalom szeretnek hivatkozni a n√©met m√ļltra, Kantot emlegetve, de √ļj ‚Äěablakk√° Eur√≥p√°ra‚ÄĚ a v√°ros nem v√°lt.