
Észtország tegnap ünnepelte a Függetlenség Napját. 1918-ban ezen a napon kiáltották ki a független észt államot, abban a rövid kegyelmi időszakban, amikor oroszok már nem voltak a kis balti országban, a németek meg még nem vonultak be.
Majd a németek bevonultak, kivonultak, bolsevikok bevonultak, a Függetlenségi háború jött, végül 1920-ban a tartui béke lezárta a háborút, és a következő világégésig Észtország független ország volt.
Ez évben katonai parádéval is emlékeztek a 97. évfordulóra, ahol is nem csak észt egységek, hanem amerikai, brit, spanyol, lett és litván katonák is felvonultak.
KĂĽlönösen Ă©rdekes a katonai felvonulás helyszĂnĂ©nek kiválasztása. Narva városában, mintegy 300 mĂ©terre az orosz határtĂłl parádĂ©zott a US Army's Second Cavalry Regiment Ă©s a többi NATO tagország hadseregĂ©nek legĂ©nysĂ©ge.
Persze nem véletlenül épp itt, és nem mondjuk Pärnuban rendezték a felvonulást, ahol annó kikiáltották a függetlenséget. Észtország és szövetségesei ezzel is demonstrálták, hogy megtalálták a megoldást a narvai dilemmára.
És hogy mi is lenne az? Nos a tavalyi Ă©v tavaszátĂłl, a krĂmi orosz annexiĂł után mind a Baltikumban, mind a NATO más fĹ‘városaiban a stratĂ©gák elkĂ©pzeltek egy lehetsĂ©ges forgatĂłkönyvet.
LeegyszerűsĂtve nĂ©mileg a következĹ‘kĂ©ppen: egy szĂ©p napon Narvában Ă©s környĂ©kĂ©n azonosĂtĂł nĂ©lkĂĽli fegyveresek jelennek meg, Ĺ‘rizetĂĽk alatt valami helyi oroszajkĂş akárki kikiáltja a Narvai NĂ©pköztársaságot, felhĂşznak a városházára egy frissen kitalált trikolĂłrt, Ă©s adva van egy helyzet. Észtország elĂ©g eltökĂ©lt, hogy mindenkĂ©ppen vĂ©dekezzen, de esĂ©lyei az akár nehĂ©zfegyverzetű „helyi halászok Ă©s munkások" ellen alig vannak. A NATO olyan dilemma elĹ‘tt áll, mint mĂ©g soha. Vagy elismeri, hogy kĂĽlsĹ‘ agressziĂł törtĂ©nt, Ă©s az 5. cikkely alapján hadiĂştra lĂ©p az atomfegyverekkel hadonászĂł Oroszország ellen, vagy fĂ©lrenĂ©z, helyi, polgárháborĂşs konfliktusnak könyveli el az incidenst, Ă©s akkor vĂ©ge a szövetsĂ©gnek. Hisz melyik ország bĂzna a ezután abban, hogy Ă©r is valamit az alapokmány betűje? ĂŤgy a Kreml kis befektetĂ©ssel, minimális erĹ‘t bevetve szĂ©tkapja a szövetsĂ©get, Ă©s egyenkĂ©nt tárgyalhat a vazallusi státusz rĂ©szleteirĹ‘l Kelet-EurĂłpa ijedt kis államaival.
Pár hónap hezitálás és agyalás után csak megszületett a válasz. Egyszerűen visszadobták a labdát Tallinnból Moszkvába.
Amerikai Ă©s más NATO egysĂ©geket telepĂtettek az Ă©szt-orosz határ közelĂ©be. Minimális számban, Ăgy a pár száz fĹ‘s alakulatokat támadĂł hadseregnek aposztrofálni lehet ugyan (meg is teszik Moszkvában nĂ©ha), de azĂ©rt nevetsĂ©ges.
Viszont ha a Kreml a fent vázolt forgatókönyv alapján akarna játszani, már nincs a lehetséges kimenetelek között, hogy egy csellel legyőzi a komplett Nyugatot. Akkor biza amerikai, brit vagy más katonákra kell támadnia, ami azonnali háborút jelent a teljes NATO-val.
Abban pedig azĂ©rt mindenki remĂ©nykedik Ă©s bĂzik, hogy ez nincs Putyin szándĂ©kában.
És idĹ‘közben Litvánia visszaállĂtja a hadkötelezettsĂ©get.