Nem vagyok Közel-Kelet szakértő. Nyilvánvaló okokból, hiszen még a nyelvet, a közvetítőnyelvet, az arabot se ismerem, nemhogy a kurdot, vagy arámit vagy fárszit.

Ettól függetlenül azzal, hogy tisztában vagyok a szektariánus különbségekkel a vahabbiták vagy alaviták vagy épp a jazidik között, tudom, mely csapatok alkotják azt a véres Laokoón-szoborcsoportot, akik a szír sivatagban háborúznak összefonódva, majd mindenki mindenki ellen, valószínűleg Magyarország legtájékozottabb 1%-nak része lehetek. És még a Koránt is olvastam valaha, ha csak részben is. Bár csak angol és orosz nyelvű forrásokhoz férek hozzá, ez is jóval több, mint általában elvárható.

Advertisement

Mivel a párizsi támadások után úgyis szóba kerül mindenhol, jobbnak látom leírni mit gondolok, így pár nap múltán. Akkor majd csak linket kell átküldenem whiskeygőzös vita helyett.

A libanoni, a török, a párizsi merénylet, sőt, az orosz utasszállító elleni merénylet (bár azt ugye a Kreml még mindig nem tekinti terrortámadásnak, bár a járatokat Egyiptomba megszüntették) arra utal, hogy a nyugati (bármit is jelentsen ez most) szárazföldi operáció kiprovokálása a kikiáltott kalifátus részéről egyre sürgetőbb. Miközben sorra veszítenek el városokat a kurdokkal, a iraki kormányerőkkel szemben, a szíriai csapatok felmentik ostromlott légibázisukat, az Iszlám Állam területét gyakorlatilag kettévágták, illogikusnak tűnik, hogy céljuk lenne a francia idegenlégió vagy az amerikai tengerészgyalogság bevonulása, és harcba szállása. A mi logikánk szerint az is.

Csakhogy ennek a halálimádó franchise-nak amióta felütötte a fejét Irakban és Szíriában, ez a célja. Nem saját forgatókönyvet követnek a vezetőik, hanem a Koránban és a hadíszokban megírtakat kell követniük. Attól függ a hatalmuk és jólétük. És ott biza az szerepel, hogy a majdan eljövő Kalifátusnak nem csak megalakulnia kell, hanem terjeszkednie is, folyamatosan. Ez most nem megy, sőt, vereségek sorozatát szenvedik el. Több fronton.

Advertisement

Ez azt jelenti, hogy vagy a kalifa hamis, usurpátor, és akkor Allah legyen irgalmas lelkéhez, és azoknak, akik követik, vagy pedig a kalifa és a vezetők nem kóserek (bocs) vallási szempontból, bűnösek, és Allah ezért mér csapásokat az igazhívőkre, és akkor is bajban vannak a nagyszakállúak.

Ebből a helyzetből két kiútjuk lehet. Vagy győzni a frontokon, amihez nincs katonai erejük. Vagy visszanyúlni a világvége-tanukhoz, és kiprovokálni pont azt, ami meg vagyon írva.

A kezdetektől ez volt a célja a látványos, videóra vett kegyetlenségeknek, a műemlékek lerombolásának, az egyre betegebb kivégzések reklámozásának. Azt mondták ezzel, hogy “gyertek ide keresztények, gyaurok, harcoljatok velünk”.

Az iszlám eszkatológiában ugyanis a keresztény Armageddonnak megfelelő csatát Észak-Szíriában kell megvívni, mégpedig Dabiq városánál, ahol az utolsó órában majd a „rómaiak” (keresztények) seregei ellen indulnak a Medinából érkező igazhitűek. Hogy mennyire hisznek az IÁ vezetői és kalifája ebben a világvége hablatyban, az teljesen mindegy tulajdonképpen. Azt remélik, hogy egy külföldi katonai akció Szíriában fenntartja hatalmukat, sok tízezer új halálraszánt önkéntest hoz majd nekik, pénzt, paripát, fegyvert és szexrabszolgákat. És van is rá esélyük, hisz „meg van írva”, és ez a szüzsé tényleg vonzhat rengeteg új őrültet.

Ha és amennyiben most az következik, mint 9/11 után Afganisztánban, akkor ez segítség lehet a halálkufárok szakrális hatalmának fenntartásában. Igyekeznek is, jócskán. Sőt, félő, hogy méginkább fognak, mert ha elvesztik a fanatikusok bizalmát, kiderül hogy hamis a kalifa, akkor végük. Ebben a formában az IÁ-nak is.

Amennyiben viszont a légitámadások fokozásával, légi segítséggel továbbra is kurd milíciák, a Free Syrian Army harcosai, iraki kormánycsapatok, és igen, szír kormánycsapatok (meg a Hezbollah és iráni “önkéntesek”) ellen kell harcolniuk, csak a szektariánus sííta/alavita ellenesség marad (az meg eddig is volt). Aminek azért akkora vonzereje nincs, mint ha elmondhatják, hogy az utolsó epikus csatát vívják a Nagy Sátán ellen, ami a Nyugat. És onnan nézve, meg amúgy is, Oroszország is ennek része. Más kérdés, hogy a kormányzatukról mit gondolok Rettegett Ivántól Sztálinon át a putyini opriscsináig. És igen, hogy most a párizsi (és a többi) áldozat vérén a Kreml is, Asszad is, az európai széljobb is nyerészkedni akar.

Advertisement

Az az Asszad, akinek a rezsimje nagyságrendekkel több halottért felel, mint az IÁ. És akit a Kreml mindenáron megpróbál megvédeni. Még annak árán is, hogy Moszkva több ezer katonát telepített oda, ami taktikai hibának tűnik. (Most félretéve azt, hogy javarészt nem is a kalifátust bombázza). Hogy mennyit nyerhet most Damaszkusz ezzel, nem tudom. Olyan kérdés ez, mint 1941-ben volt, hogy Sztálinnal is szövetséget lehet-e kötni Hitler ellen. Én nem tudom. (Szerintem abban a háborúban is, a keleti fronton az történt, hogy Kolima győzött Buchenwald fölött).

Szerintem - szigorúan magánvéleményként - ezzel a halálcéggel ami a hit reklámszlogenjeit használja, muszlimoknak kell leszámolnia, persze nemzetközi támogatással, ellátva őket fegyverrel, légicsapásokkal segítve. Nem álságos ideológiai okból, azt már leírtam egyszer, miért nem tekintem az indokolt beavatkozást adott esetben ördögtől valónak, nem. Racionális okokból.

Amikor muszlim hitű harcosok (pesmerga, FSA, bármimás) zászlaja lebeg majd a kalifátus fekete zászlaja helyén Rakkában és Palmyrában, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy ez nem a Koránban megírt valódi kalifátus, hanem terroristák, korábbi baath-párti iraki tisztviselők, volt katonák, martalócok és szadista állatok koalíciója, a Malahim (Armageddon) pedig megint elmarad.