Belaruszban csendben, csinadratta nélkül kicsit módosították a hadiállapot bevezetéséről szóló törvényt.

Az egyik új paragrafus szerint hadiállapotot lehet hirdetni, ha "egy idegen állam Belarusz területére felfegyverzett csoportokat, irreguláris erőket vagy reguláris alegységeket küld".

Advertisement

Mostantól ez alapján már felségjelzés nélküli fegyveres csoportok megjelenése is elég a hadiállapot kihirdetéséhez.

Más helyen úgy módosult a jogszabály, hogy akkor is életbe lép ahet a hadiállapot, ha a határ mentén egy másik állam agresszív szándékkal csapatösszevonásokat hajt végre, vagy mobilizációt, a köztársaságra való támadás szándékával.

Rakéta, tüzérségi vagy légitámadás esetén szintén hadiállapot vezethető be, akkor is, ha szárazföldi hadművelet nem indul Belarusz ellen.

Advertisement

A legérdekesebb persze a felfegyverzett csoportok, irreguláris erők nevesítése a törvényben, mint ami közvetlen fenyegetést jelenthet az állam szuverenitására. Lukasenka nyilván levonta a Krími orosz annexió tanulságait.

A törvény új formában 2015. február 1-én lép hatályba, a parlament megszavazta, az elnök aláírta.

Ide kapcsolódik még, hogy Igor Girkin (Sztrelkov) FSZB-s ezredes január 24-én tartott sajtókonferenciáján Moszkvában azt mondta, hogy a Krími Autonóm Köztársaság parlamentjének azon döntését, hogy népszavazást írnak ki a félsziget függetlenségéről, és annak győzelme esetén kérik a Krím felvételét az Oroszországi Föderációba, a képviselőket fegyverrel fenyegetve sikerült nekik (Girkinéknek és reguláris orosz katonáknak) elérniük.