Ahogy közeledik a május 9-i dátum, s ezzel együtt a Győzelem Napja Oroszországban, úgy pörög fel megint a hisztéria a György-szalagok körül. Immár 10. éve.

A rég feledésbe merült cári kitüntetések kísérőszalagját a 90-es években kezdték el először a győzelem jelképeként sztárolni, akkor még azért, mert a Vörös Hadsereg által használt csillagok, vörös lobogók stbstb. a felvonulásokon az akkor még erős kommunisták vitorlájába fújták a szelet, s a jelcini adminisztráció régi-új jelképekkel próbálkozott.

Advertisement

Aztán 2005-ben a RIA Novosztyi, Kreml-közeli ifjúsági szervezetekkel karöltve mintegy állami szintű jelképpé emelte a narancs-fekete csíkokat, s ahogy telt az idő, hivatalossá vált. Mértéket nem sikerült nagyon tartani a használatában, vodkán, csokin, német autón, mindenütt-mindenütt hordják ma.

Aztán tavaly ez lett az egyik jelképe a krími orosz annexiónak, majd a donbasszi fegyvereseknek, így aktuális jelentése is lett.

Advertisement

2008-tól minden évben megtartják a György-szalagocska (Георгиевская ленточка) akciót, ami azt jelenti, hogy állami pénzből április 24-től május 12-ig ilyen szalagokat osztogatnak, nem csak otthon, hanem mintegy 30 országban. Kulturális központokban, követségeken is megkaphatóak. A fő csapásirány persze a volt szovjet tagköztársaságok, de azokon kívül is.

Jöjjön egy kis történelmi összefoglaló.

Eredetileg a II. Katalin cárnő által 1769-ben alapított Szent György Rend színe volt (meg a György-kereszt és a György-medál), heraldikailag ekkor még arany csíkokkal. 1913-ban az akkori rendtartás már három fekete és két narancsszín csíkot tartalmaz. Így a füst és a lángok színe lett a legmagasabb katonai rendjel állandó kiegészítője. Ilyen szalagot hordhattak a mellükön azok, akik megkapták valamelyik kitüntetést.

A cár lemondása után az orosz polgárháborúban a különböző fehér egységek használták ezeket a színeket, például az Önkéntes Hadsereg „A jeges hadjáratért” kitüntetése, vagy a Keleti Front „A nagy szibériai hadjáratért” érme.

A bolsevikok minden kitüntetést eltöröltek egységesen - meg a rangokat is egyúttal - a Vörös Hadseregben.

A második világháborúban nem túl dicső szerepet játszott a György-szalag. A nácik oldalán harcoló Vlaszov-féle Orosz Felszabadító Hadsereg, és más, az Oroszország Népeinek Felszabadító Bizottsága alá tartozó orosz és kozák egységek kitüntetésévé válik. Hordja Pjotr Krasznov tábornok, Andrej Skuro SS Gruppenführer, stb.

A negyvenes években Sztálinék apránként visszahoznak apróságokat, az újévi fenyőt, az iskolai egyenruhát, a tiszti rangokat, a váll-lapokat, és 1943-ban újra megjelennek a kitüntetések is.

Így hozzák létre a Dicsőség Rendet (орден Славы), amely analógiája a György-rendnek, csak kereszt helyett csillaggal, de az immár „gárdista” szalagnak nevezett kiegészítővel. Sztálin létrehozza újra a gárdista ezredeket, és ezen egységek szimbólumai kiegészülnek a szalaggal. A győzelem után tömegesen osztogatják mindenkinek aki harcolt, a „Németország feletti győzelem” érmét, ami szintén ilyen szalagon függ.

Advertisement

A brezsnyevi érában így kifejezetten ezen a néven, hogy gárdista szalag, meg-megjelenik képeslapokon, a győzelmi parádé plakátjain, stb. De mellre tűzve nem!

Oroszországban 2000-ben újjáalapítják a Szent György rendet, mint legmagasabb katonai kitüntetést.


A töriórának vége, térjünk vissza a tárgyhoz. Ott tartottunk, hogy a tavalyi ukrajnai események új színt vittek a szalagocska történetébe. Azt viselték a tüntetőket botozó, majd azokra tüzet nyitó Berkut egységek a Majdanon, a „kedves zöld emberek” a Krímen, majd a donbasszi „bányászok és traktoristák” – hogy Putyin budapesti kifejezését idézzem.


Így érthető, hogy Ukrajnában nagy népszerűségvesztést szenvedett el ez a jelkép. Ott már tavaly találtak egy helyettesítő szimbólumot, mégpedig átvették az angolszász pipacsot.


Máshol is cserélik. A Kelet-Kazahsztáni megyében (ott él a legtöbb orosz az országban) már hivatalosan elfogadták a saját verziójukat, kazah nemzeti színekkel, és jelvénnyel.

Az akimátusok (megyei közigazgatás) más megyékben is javasolják a „Győzelem szalagjának” hordását a György-szalag helyett.


Belarusz állami szinten fogadta el az új jelvényét, a piros-zöld szalagot almafa virággal. A neve: „A Nagy Győzelem virágai”.


Kirgizisztán is beszállt a buliba, bár óvatosan azt hozták nyilvánosságra, hogy a „Győzelem szalagja” (Жениш тасмасы) mellett azért a narancs-fekete szalag is hordható.

Kíváncsi leszek, melyik ország lesz a következő.